------------------------------

 Jogi segítségnyújtás gépjármű ügyekben 

------------------------------

Legutóbbi frissítés dátuma: 2023. május 14.

JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Tipikus ügyek, melyekben kérdezhet minket:

• gépjármű előleg/foglaló 
• gépjármű garancia és eladói szavatosság
• rejtett hibák (beleértve tekert kilóméteróra, törött autó)
• nem szerződésszerű teljesítés (késedelem stb.)

Mikor érdemes jogi útra terelni egy ügyet?

1. Tényleges anyagi kár érte a vevőt vagy az eladót

Az, hogy a másik fél viselkedése, eljárása sérti az igazságérzékünket nem garancia arra, hogy az adott sérelemnek, kényelmetlenségnek vagy igazságtalanságnak van jogi relevanciája. Az, hogy mi etikus és mi törvényes nem egy és ugyanaz. Jogi útra alapvetően olyan esetekben lehet terelni egy ügyet, ha egyértelműen és bizonyítható az érdeksérelem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tényleges kár érte valamelyik felet. A kár fogalmáról itt talál bővebb tudnivalókat.

2. Egyértelmű szerződésszegés történt

A szerződés egy kötelező érvényű jogi aktus, melyet aláírásukkal szentesítenek a felek. Az aláírás funkciója, hogy a szerződésben foglaltakat a felek kötelezőnek ismerik el saját magukra nézve. Az esetek jelentős részében a szerződéses feltételek hibás teljesítése jogi következményeket von maga után. A gépjármű adásvételi szerződésekkel kapcsolatos hibás teljesítés és mulasztások eseteit itt találja.

3. Egyértelmű a szándékos megtévesztés és károkozás

Jogrendszerünk élesen megkülönbözteti azt az esetet, amikor valaki véletlenül okoz kárt, illetve, amikor szándékosan teszi azt. A szándékosság jogi fogalma némiképp tágabb a szó köznapi értelménél. Ha például egy esemény bekövetkezését előre látom és tehetnék ellene, de nem teszek, a jog ezt is a szándékosság körébe vonja. Ezen az oldalon konkrét példákat veszünk, amikor a szándékosság megállapítható gépjármű adásvételi ügyekben.

4. Egyértelmű polgári jogi felelősség terheli valamelyik felet

A szerződéses feltételeken túl egy adásvételnek, vagy bármilyen gépjármű ügyletnek meg kell felelnie a hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előírásainak is. Ugyan a felek közös akaratból eltérhetnek a Ptk. szabályaitól, azonban erre vonatkozóan konkrét utalást kell, hogy tartalmazzon a szerződés. Ennek hiányában a Ptk. szabályaival ellentétes eljárás az adásvétel során jogi következményeket valószínűsít. 

5. Felmerül a bűncselekmény gyanúja

A legsúlyosabb helyzet természetesen, amikor bűncselekmény is megvalósul. A kapcsolódó leggyakoribb büntetőjogi tényállások a csalás, fenyegetés, és zsarolás. A csalás tényállását megvalósítani egyébként nem olyan nehéz, ahogy az alábbi idézet a Büntetőtörvénykönyvből is mutatja.

"Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el."

Btk. 373. (1)

Fontos tudni azonban, hogy a bűntetőeljárások célja nem a kártalanítás, hanem a büntetés és elrettentés. Attól, hogy például egy autókereskedőt bűnösnek mondanak ki, még egyáltalán nem biztos, hogy visszakapjuk a pénzünket. Anyagi igényeink érvényesítése mindig a polgári peres eljárás tárgya.

Sajnos a kelleténél gyakrabban hallunk ilyen történeteket. 2022-ben a használt autók világában még mindig könnyen érhetik az embert kellemetlen meglepetések. Éppen ezért összeszedtük, mit lehet tenni, ha úgy érzed becsaptak, legyen az egy kereskedő, importőr, tréleres vagy autó honosító. 

1. Honnan tudod, hogy átvágtak?

Attól, hogy valaki becsapva érzi magát, még nem biztos, hogy ténylegesen valamilyen csalás vagy átvágás áldozata lett.

Valami lehet teljesen jogszerű, annak ellenére, hogy embereknek kárt okoz. Az, hogy mi etikus, illetve, hogy mi törvényes két különböző dolog. Nem véletlen, hogy sok kultúrában az igazságszolgáltatás jelképe egy bekötött szemű nő, aki mérleget tart maga előtt.

Tegyük fel, hogy az étteremben rágós húst és félig nyers köretet szolgálnak fel. Átvágtak vagy nem? Átvágtak, hiszen nem azt kaptam, amit vártam. Az, hogy a hús puha legyen, a krumpli pedig ne legyen nyers általánosan elvárandó dolgok egy étteremben. Ennek ellenére bár visszaküldhetjük az ételt, balhét csaphatunk, a pénzünket nem feltétlenül kapjuk vissza. Perelni fogjuk a szakácsot vagy az étterem tulajdonosát? Nem valószínű, legfeljebb annyit tudunk tenni, hogy nem megyünk többet oda enni, és elmondjuk ismerőseinknek, hogy ők is kerüljék a helyet.

Nyilvánvaló módon minden szolgáltatási ágazatban könnyedén tudnánk hasonló példákat találni, így van ez a használt autók világában is. A vállalkozó oldaláról is érthető, hogy mindenért nem tud felelősséget vállalni. Az autó összes hibáját a kereskedő sem biztos, hogy ismeri. A honosítással megbízott vállalkozó a hatóságok kegyeire van bízva. Magyarországon vagyunk, a hivatali packázások és az államigazgatás hatékonytalansága mindannyiunk előtt ismertek. A sort hosszan lehetne folytatni.

Az, hogy ügyfélként mi kellemetlenséget, vagy esetleg tényleges anyagi kárt szenvedünk el, még nem biztos, hogy azt jelenti átvágtak minket.

Rendkívül fontos, hogy reálisan mérjük fel a helyzetet. Láttunk már olyan esetet, ahol az ügyfél azzal gyanúsította meg a honosítási vállalkozót, hogy hamis magyar forgalmi engedélyt és rendszámot hozott neki, és követelte, hogy rendőrségi igazolást hozzanak neki arról, hogy minden eredeti. Annak ellenére, hogy teljesen képtelenek voltak a vádak, az illető feljelentéssel fenyegetőzött.

Hallottunk már olyat, hogy egy régebbi járművet az ügyfél hazavitt a kereskedésből, majd gőzborotvával nekilátott lemosni azt. Amikor lejött több helyen a fényezés, kártérítést követelt.

Ezek természetesen extrém példák, de jól látszik belőle, hogy mennyire szubjektív ki és mikor érzi magát átvágva.

2. Van-e tényleges kár?

Minden jogi eljárás alapja az érdeksérelem. Ez lényegében azt jelenti, hogy valamilyen hátrány ér valakit. Könnyen belátható, hogy számos esetben érhet engem hátrány anélkül, hogy ennek anyagi vonzata lenne. 

Éppen ezért a magyar jogfelfogás megkülönböztet vagyoni és nem vagyoni jellegű károkozást. Más jogelvek mentén történik a két eset megítélése: előbbi elsősorban a vagyon jogi védelméből, míg a második a személyhez fűződő jogvédelemből eredeteztethető.

A jogszabályok nem definiálják konkrétan mi számít kárnak, azaz mit "nem szabad okozni". Ez a bíróság dolga, ahol a bírósági gyakorlat érvényesül. Megalapozatlan kárigényekkel nagyon csúnyán el lehet pereket bukni, pereskedni pedig nem olcsó dolog.

Rendkívül lényeges tehát, hogy csak olyan esetekben tereljük jogi útra a dolgot, ha biztosak vagyunk a dolgunkban. Ennek egyetlen módja, hogy kártérítési ügyekben jártas jogásztól kérünk ki szakvéleményt, és az ő javaslata alapján mérlegeljük, hogy van-e értelme bármiféle jogi procedúrának az adott esetben. 

3. Történt-e bűncselekmény?

Az eddigiekben két esetről írtunk:

- amikor becsapva érezzük magunkat

- amikor ténylegesen becsaptak és kárt is okoztak nekünk

Van egy harmadik eset, amikor bűncselekmény áldozatai lettünk.

A "csalás" egy büntetőjogi kategória, amit a Büntetőtörvénykönyv így határoz meg:

"Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el."

Btk. 373. (1)

A csalásért súlyos börtönbüntetés járhat, minősített esetben akár tíz év.

Fontos, hogy a büntetőjog és a polgári jog közötti különbség, hogy a büntetőjog célja nem a kártalanítás, hanem a büntetés és elrettentés.

Ha tehát büntetőfeljelentést teszünk, azzal az anyagi veszteségeinkért egyáltalán nem biztos, hogy kapunk bármit is. Ez elsősorban a polgári jog területe, éppen ezért gyakori eset, hogy büntetőper és polgári per is indul csalások esetén.

4. Fordulhatok-e a nyilvánossághoz?

A nyilvánosságnak komoly ereje van. Egy vállalkozásnak fontos, hogy jó hírneve legyen, nem egy cég ment már csődbe azért, mert negatív hírek jelentek meg róla.

Még sohasem volt annyira könnyű hírverést csapni valaminek, mint manapság. Egy jól megírt beszámoló arról, hogy valakit átvágtak pillanatok alatt körbejárhatja a közösségi oldalakat, és több ezer, akár több tízezer emberhez is eljuthat pár nap alatt.

Ezzel együtt óvatosan kell bánni, kiről mit írunk le. A jó hírnév, kiváltképp egy vállalkozás esetén jogi védelmet élvez. Nem lehet akárkiről akármit csak úgy leírni. Előállhat az az eset, hogy bíróság előtt kell bizonyítanunk, hogy amit leírtunk valóban úgy történt.

Ez nem azt jelenti, hogy el kell felejteni a nyilvánosság erejét. Okosan, a jogszabályokat szem előtt tartva van lehetőség arra, hogy megosszuk a nagyvilággal, ha becsaptak minket. Érdemes médiaszakértővel együtt eltervezni a hírverés mikéntjét, legbiztosabb, ha a megvalósítást is profira bízzuk. Ennek külön előnye, hogy ha mégis jogi kalamajka adódik a dologból, azért nem mi fogunk felelni, hanem az, aki a történetet közzé tette.