Külföldről behozott
saját autó
honosítása
*** 2025-ben ***
Telefonos konzultáció:
Friss tartalom!
Ezt a tartalmat a honositsunkautot.hu csapata
2025. június 6-án
nézte át utoljára, bátran megbízhatsz a leírtakban.
Válassz témáink közül:
Letölthető anyagok saját autó honosításhoz
Hogyan kell kijelenteni az autót külföldön a hazahozatal előtt?
A hazaköltözés előtti egyik fontos teendő a kinti életünk lezárása.
Ez számtalan különböző dolgot ölelhet fel, például felmondjuk az állásunkat, lakábérletünket, legmondjuk a telefont, vízt, villanyt, gázt, megszüntetjük a bankszámlánkat és így tovább.
A listán szerepelhet az is, hogy eladjuk az autónkat, de mi a helyzet akkor ha nem szeretnénk szeretett négykerekű társunktól megválni és hazahoznánk magunkkal?
Mik a lehetőségek, ha külföldről hazahoznánk autónkat?
Alapvetően két lehetőség létezik: az autót kijelentjük külföldön vagy kijelentés nélkül hozzuk haza. Mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya, amelyeken most gyorsan végig is futunk.
1. opció:
autó hazahozatala külföldi kijelentéssel
- Ha kijelentjük az autót még mielőtt hazahoznánk, ennek az alábbi előnyei vannak:
- egészen biztosan nem kell külföldön tovább fizetni az adót az autó után
- a külföldi biztosítás azonnal megszűnik, így ezt sem kell tovább fizetni
- Ha kijelentjük az autót még mielőtt hazahoznánk, ennek azonban hátrányai is vannak:
- a kijelentés során az autót a külföldi hatóság kivonja a forgalomból, sok országban a rendszámot is bevonja
- a forgalomból kivonás egyúttal a biztosítás megszünését is jelenti, élő biztosítás nélkül az autó közúton nem közlekedhet
Hogyan lehet hazahozni a külföldön kijelentett, forgalomból kivont autót?
Első és legfontosabb, hogy a jármű eredeti okmányait semmiféleképpen se adjuk le a kijelentés során. Elképzelhető, hogy a hatóság rápecsetéli, hogy az autó forgalomból kivonásra került, viszont minden okmányt eredetiben kérjünk vissza. Enélkül a magyarországi honosítás nem lehetséges. Az eredeti okmányok birtokában az autót trélerre tehetjük és hazahozhatjuk így. A másik lehetőség ideiglenes export rendszám kiváltása a származási országban. Ennek a legtöbb helyen feltétele az, hogy a külföldi műszaki vizsga még érvényes legyen.
Példák export rendszámokra:
Figyelem, buktató!
"Ausztria és Olaszország esetén egyértelműen az előzetes kijelentés mellett szólnak az érvek.
Ezen két ország annyira ostoba módon kezeli az járműexport jelenségét, mintha tegnap találták volna fel. Aki tehát Ausztriából vagy Olaszországból költözik haza, vonassa ki az autót a forgalomból, váltson ki export rendszámot, és jöjjön azzal haza. Amit nem lehet elégszer mondani: a forgalmi engedélyt mindig vissza kell kérni a külföldi hatóságtól eredetiben, Ausztria esetében a törzskönyvet is.
Ha a kivonatás során a hatóság benyeli a forgalmit, akkor nagy a baj, erre figyeljünk oda!"
2. opció:
autó hazahozatala külföldi kijelentés nélkül
A legtöbb Magyarországra visszaköltöző honfitársunk csak beül az autóba, berámolja az egész életét a csomagtartóba és irány Horány, hazagurul vele. Hazaköltözési szándékáról a legtöbb hazatelepülőnk a kinti hatóságokat nem értesíti.
Ez nem mindig vezet bonyodalmakhoz, függően attól, hogy melyik országból költözik haza valaki. Azonban bizonyos esetekben igen költséges és rengeteg felesleges vesződséghez vezető vétkes könnyelműség is lehet.
- A külföldi kijelentés elmulasztásának hátrányai:
- a kijelentés során az autót a külföldi hatóság kivonja a forgalomból, sok országban a rendszámot is bevonja
- az elsődleges hátrány az, hogy az autó után külföldön esedékes fizetendő adók és díjak pörögnek tovább (pl.: útadó, biztosítás stb.)
- egyes országok esetén jogszabály szerint kötelező előzetes a hatóság felé megtenni a kijelentést, ha az autót külföldre visszük és ott szeretnénk értékesíteni vagy forgalomba helyezni
- A külföldi kijelentés elmulasztásának előnyei:
- mivel saját rendszámával hozzuk haza az autót, a trélereztetés, illetve export rendszám kiváltás költségeit megspóroljuk
- az esetek egy részében a kijelentés nélkül is az autót a magyar forgalomba helyezést követően hivatalból kivonja a külföldi hatóság a forgalomból, tehát megúsztunk egy hivatali ügyintézés
Hogyan vonódik ki az autó a forgalomból külföldön, ha a tulajdonos nem jelenti ki?
Az EU tagállamai között léteznek hivatalos csatornák, amelyek arra szolgálnak, hogy az áruk szabad mozgását fel tudják követni az országok. Tehát amikor az egyik EU tagállamban egy másik EU tagállamból hozott autót forgalomba helyeznek, az utóbbi ország elvben értesíti az előbbit erről. Ezen értesítést követően egy-másfél hónap átfutással a származási országból az autót ki szokta a hatóság vonni. Ahogy korábban írtuk, Ausztria és Olaszország esetén ez a mechanizmus nem működik túl jól. Valamint számolni kell természetesen azzal, hogy hiba csúszhat a gépezetbe.
Ez a „Hogyan jelentsd ki az autódat?” című rész vége.
További témáink:
Se időd, se kedved
a honosítással vesződni?
Inkább profikra bíznád?
Kérj ajánlatot!
💫 …csak néhány kattintás… 💫
Hogyan kell hazahozni honosítás céljából saját külföldi autónkat?
1. Milyen papírokkal kell az autót külföldről hazahozni?
Az alábbi okmányok nélkül a magyarországi honosítás nem fog sikerülni, ez a minimumkövetelmény:
- forgalmi engedély: az adott országban rendszeresített forgalmi engedély eredeti példánya
- tulajdonjog igazolása: hazatelepülők esetén az eredeti adásvételi vagy számla az autó megvásárlásához általában már nincs meg, de nem is kell – ezt úgynevezett tulajdonosi nyilatkozattal lehet pótolni
- személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány: személyi igazolvány és útlevél fogadható el (jogosítvány nem jó!)
- lakcímkártya érvényes állandó magyar lakcímmel: ha a lakcímkártyában „külföldi cím” szerepel, ezzel az autót nem lehet saját névre forgalomba helyezni, be kell itthon jelentkezni egy lakcímre
- adókártya: a magyar adószámot igazoló adókártyára lesz szükség, ennek hiányában a NAV által kiadott adószámigazolás eredeti példányára
A külföldről hazahozott autó forgalomba helyezéséhez nem elengedhetetlen, de előnyös az alábbi okmányok megléte:
- CoC avagy Certificate of Conformity: a CoC megnyitja az utat az Autóklubnál történő honosításhoz, valamint az autó későbbi értékesítésre során is szükség lehet rá (kiváltképp, ha külföldre akajuk majd eladni vagy elajándékozni)
- külföldi műszaki vizsga érvényesség igazolása: a külföldi műszaki honosítása a magyarországi forgalomba helyezés legpraktikusabb módja, ehhez azonban a Közlekedéshatóság által meghatározott külföldi eredeti okmány bemutatására lesz szükség
2. Milyen állapotban kell az autót itthon bemutatni ahhoz, hogy honosítható legyen?
Külföldről behozott autóra kizárólag hatósági megvizsgálást követően kerülhet magyar rendszám. Ezt alapesetben a Nemzeti Közlekedési Hatóság végzi, speciális feltételek együttállása esetén a Magyar Autóklubnál is elvégezhető a vizsgálat.
A vizsgálat során az autónak alábbiaknak kell megfelelni:
- a jogszabályban előírt egyedi azonosításra vonatkozó előírások
- a jogszabályban előírt EU konformitásra vonatkozó előírások
- a jogszabályban előírt műszaki állapotra vonatkozó előírások
- a jogszabályban előírt közlekedésbiztonságra vonatkozó előírások
- a jogszabályban előírt környezetvédelmi normákra vonatkozó előírások
Ez a „Hogyan hozd haza saját autódat?” című rész vége.
További témáink:
Hogyan kell honosítani külföldről hazahozott autónkat?
Lássuk a külföldről behozott, már külföldön is saját néven lévő autók honosításának lépéseit egyenként.
1. lépés: okmányok ellenőrzése
A folyamatot mindig úgy kezdjük, hogy meggyőződünk arról, hogy minden okmány rendelkezésre áll-e ahhoz, hogy külföldi járművünkre magyar rendszám kerülhessen.
Milyen okmányokról van szó?
1. a jármű azonosításához szükséges okmányok
- a jármű azonosítására minden esetben a külföldi forgalmi engedély szolgál, amelyre eredetiben van szükség
Példák külföldi forgalmi engedélyekre
- a jármű tényleges paramétereinek a külföldi forgalmi engedéllyel meg kell egyezniük
- bármilyen eltérés a forgalmiban található adatok és az autó valós tulajdonságai között (pl.: módosítás, tuning stb.) úgynevezett műbizonylattal igazolandó
- alvázszám (EU-s forgalmik esetén az „E” mezőben található karaktersor) nem térhet el, motorszámot a külföldi forgalmi engedélyek nem tartalmaznak, így ennek nincs jelentősége
2. a tulajdonjog igazolásához szükséges okmányok
- a tulajdonjogot igazolhatja: külföldi forgalmi engedély második része, gépjármű törzskönyv, tulajdonosi nyilatkozat, adásvételi szerződés, számla, ajándékozási szerződés, árverési jegyzőkönyv stb.
Fontos!!!
"A tulajdonjog igazolása az autóimport egyik legvaskosabb fejezete. Ha kétrészes az adott országban a forgalmi (Németország, Ausztria, Belgium, Luxemburg, Szlovákia, Csehország, Dánia, Svédország, Finnország, Norvégia), akkor a forgalmi második része igazolja a külföldi tulajdonjogot (ez a magyar fogalmaink szerint a gépjármű törzskönyv). A kétrészes forgalmikon mindig szerepel az, hogy melyik az első rész, melyik a második rész. Ahol egyrészes a forgalmi (Franciaország, Spanyolország, Portugália, Szlovénia, Egyesült Királyság, Balti-államok, Csehország), ott a külföldi tulajdonjogot a forgalmi igazolja. Aki figyelt, az észrevehette, hogy Csehország itt is és ott is szerepelt. Ennek oka, hogy nemrég a csehek átálltak az egyrészes forgalmis országok táborába. Vannak kakukktojás országok, ahol látszólag egyrészes a forgalmi, azonban mégis létezik törzskönyv (Románia, Lengyelország, Olaszország). Románia esetén elvárás a törzskönyv bemutatása, lengyel autóknál nem szokott felmerülni, hogy bemutassuk a törzskönyvet, Olaszországban törzskönyv nélkül úgynevezett egyedi forgalomba helyezésre szokták kiírni az autókat. Végezetül, az abszolút kakukktojás nem más, mint Hollandia, ahol korábban háromrészes volt a forgalmi, jelenleg pedig a forgalmira rá van írva, hogy első rész, de nem adnak ki második részt. A hiányzó második részt egy zöld export papírral lehet pótolni, mivel nincs neve, így mindenki csak úgy hivatkozik rá, hogy "zöld export papír". Vélhetően a holland járműokmányok szisztémáját amszterdami coffee shopokban álmodták meg."
- külföldről hazahozott saját autó esetén a kinti tulajdonjog igazolásán túl a magyarországi tulajdonjogot külön kell igazolni, úgynevezett tulajdonosi nyilatkozat bemutatásával
3. A tulajdonjog és üzembentartói jog bejegyzéséhez szükséges okmányok
- Magyarországon a tulajdonjog és az üzembentartói jog (illetve ezzel járó kötelezettségek) különválnak
Mi kell ahhoz, hogy valaki tulajdonos és üzembentartó is lehessen?
- fényképes azonosító okmány (személyi igazolvány / útlevél)
- külföldi állampolgároknak: tartózkodási engedély vagy regisztrációs kártya (utóbbi EU és EGT útlevél birtokosainak)
- lakcímkártya vagy harmadik ország állampolgárai esetén: szállásbejelentő
Tipp oldalunk szakértőitől:
"Ha valaki úgy költözik külföldre, hogy ezt itthon kijelentkezik hivatalosan, a lakcímkártyájából törlik a lakcímét és a 'külföldi cím' bejegyzés kerül a helyére. Ez nem lesz jó akkor, ha valaki üzembentartó szeretne lenni, ez esetben állandó lakcímet kell létesíteni itthon és új lakcímkártyát kérni."
2. lépés: VPID szám igénylés
Magyarország EU tagsága előtti idők öröksége, hogy a külföldi autók forgalomba helyezési eljárásnak a mai napig mindig megkerülhetetlen szereplője a vámhatóság. Mindez annak ellenére, hogy EU országból behozott járművek nem minősülnek vámárunak.
Vámhatósági eljárásban kizárólag olyan személy vehet részt ügyfélként, akinek van úgynevezett VPID száma. A VPID szám az adószámhoz hasonlóan egy életre szól, tehát aki egyszer már hozott be autót az országba a saját nevére, annak már egészen biztosan van VPID száma. Aki viszont először vesz részt külföldi autó hazai forgalomba helyezésben, annak VPID számot kell igényelnie.
Van-e kivétel a VPID szám kötelezettség alól?
Aki utánfutót, lakókocsit, 3 és fél tonna feletti teherautót, autóbuszt vagy egyébként a regisztrációs adó hatálya alá nem tartózó egyéb járművet hoz be EU tagállamból, annak nem lesz szüksége VPID számra. Fontos, hogy 50 cc feletti motor, elektromos autó, lakóautó és egyes haszongépjárművek behozatala esetén sem kerülhető el a VPID száma igénylése.
3. lépés: időpontfoglalás
Külföldi jármű csak akkor kaphat magyar rendszámot, ha a Közlekedéshatóság legalább egyszer már látta és kiadott egy „megfelelt” minősítésű úgynevezett Műszaki Adatlapot.
A számos tévhit közül, amelyek körüllengik a külföldi autók magyarországi honosítását, talán a legelterjedtebb az, hogy érvényes külföldi műszaki vizsgával egy jármű „automatikusan” honosítható. Ez nem így van, a közlekedéshatósági „műszaki megvizsgálás” a vonatkozó jogszabály szerint minden külföldi járműnek kötelező, még diplomata autók esetén is!
A Közlekedéshatóság abban az esetben fogad külföldi járművet a kötelező műszaki vizsgálatra, ha előzetesen ügyfélkapun keresztül időpontot foglaltunk.
Lehet-e külföldről is időpontot foglalni az ügyfélkapun?
Sajnos az ügyfélkapu biztonsági beállításai a külföldi IP-címekről indított belépési kísérleteket általában blokkolja. Az egyetlen megoldás azok számára, akik ebbe a probléma ütköznek, hogy olyan személyt bíznak meg az ügyfélkapus foglalással, aki Magyarországon tartózkodik.
4. lépés: KPM vizsga
A külföldi autók és egyéb járművek magyarországi forgalomba helyezéséhez kötelező közlekedéshatósági vizsgálatnak több típusa létezik, ezekre összefoglaló néven évtizedek óta KPM vizsgaként szokás hivatkozni. Annak ellenére, hogy ezen vizsgálatokat hivatalosan már lassan két évtizede nem KPM vizsgának hívják.
Szoktak még NKH vizsgaként is hivatkozni a külföldi járművek hazai hatósági megvizsgálására, ez az elnevezés a Nemzeti Közlekedési Hatóság rövidítéséből (NKH) származik. Idővel ez az elnevezés is elavult, ugyanis a Nemzeti Közlekedési Hatóság jelenlegi hivatalos neve: Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedési Hatósága.
Külföldi autód akkor kaphat magyar rendszámot, ha a KPM vizsgán megfelelt minősítést szerez és erről Műszaki Vizsgálati Bizonyítvány, valamint Műszaki Adatlap is kiállításra kerül.
Tipp a profitól:
"Nem elég, hogy az autó megfeleljen a vizsgán, csak akkor fogunk tudni tovább haladni az eljárással, ha a Műszaki Adatlap minden kötelező adatot tartalmaz és nincs benne hiba vagy elírás. Az adatokat nem automatikusan emeli át a rendszer, hanem azokat egyenként pötyögik be az ügyintézők. Lehetetlen nem hibázni, hiszen akár napi száznál több jármű adatait kell felvinniük. Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen járműadatoknak kell szerepelnie, kiegészítve a hivatalos feljegyzésekkel és záradékokkal. Az önmagában kevés, hogy a Műszaki Adatlap alján szerepel a 'megfelelt' minősítés. Ha valami nem kerül felvezetésre a Műszaki Adatlap vagy hibásan szerepel, az az egész forgalomba helyezést meghiúsíthatja."
5. lépés: eredetiségvizsgálat
Akik saját külföldi autójukat szándékoznak itthon forgalomba helyezni, azokban jogosan merülhet fel a kérdés: miért kellene a jármű eredetiségét vizsgálni?
Sajnos a jogszabály ebben a tekintetben nem tesz különbséget az alapján, hogy mi az autó előélete. Minden külföldi járművet eredetvizsgára kell vinni, csak az ezt tanúsító vizsgálati bizonyítvány bemutatása után kaphat magyar rendszámot.
Az eredetiségvizsgálatot egyedül azok ússzák meg, akik diplomata státusszal rendelkeznek Magyarországon a Külügyminisztérium jegyzéke alapján, tehát úgynevezett CD rendszámra jogosultak. A KPM vizsga azonban számukra is kötelező.
figyelem!
"Az eredetiségvizsgálatot általában a KPM vizsga után kell elvégezni, azonban léteznek olyan esetek, amikor előnyösebb, sőt bizonyos esetekben a Közlekedéshatóság (vagy esetleg a Magyar Autóklub) részéről elvárás, hogy megcseréljük a két vizsgálat sorrendjét."
6. lépés: regisztációs adó eljárás
A sikeres KPM vizsga és eredetiségvizsgálat után megnyílik az út a regisztrációs adó eljárás lefolytatásához. Lényeges tudnivalók:
- a regisztrációs adót nem lehet csak úgy befizetni, az adó megállapítást kérelmezni kell a NAV vámhatósági részlegétől
- a kérelemhez kötelező mellékleteket kell csatolni, függően a jármű típusától, a származási országtól és a szerzés módjától
- a rosszul beadott regadó kérelmet a NAV elutasítja, amely hetekkel késletetheti a magyar rendszám kiváltását
7. lépés: kötelező biztosítás megkötése
A magyar rendszám feltétele a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) és az ezzel járó biztosítási fedezet. Klasszikusan a rendszámra szokás a KGFB-t megkötni, mivel külföldi autó esetén még nincs magyar rendszám a kötés pillanatában, így az autót az alvázszám segítségével lehet azonosítani.
8. lépés: forgalomba helyezési kérelem benyújtása
Elérkeztünk a célegyenesbe: ha a fenti lépéseken mind túlvagyunk, benyújthatjuk a forgalomba helyezési kérelmet.
A forgalomba helyezési kérelem benyújtása a jogszabályban előírt dokumentumok beadásával történik meg. Magát a kérelmet az ügyintéző készíti el a benyújtott okmányok alapján, amelyet elegendő az adatok ellenőrzése után aláírni.
9. lépés: illetékbefizetés
A forgalomba helyezési kérelem rögzítésével egyidőben az ügyintéző kiveti a vagyonszerzési illetéket (korábbi nevén: átírási illeték). Bizonyos feltételek esetén saját autóval hazatelepülő magyar állampolgárok, sőt Magyarországra saját autójukkal betelepülő külföldi állampolgárok is illetékmentességet tudnak érvényesíteni.
Az illetékmentesség további esetei:
- egyenesági rokonok, testvérek vagy házastársak közötti ajándékozás
- tisztán elektromos jármű forgalomba helyezése (hibrid járművekre nem vonatkozik)
- jármű CD rendszámmal történő forgalomba helyezése diplomata státuszú személyek számára
10. lépés: rendszámkiváltás és forgalmi engedély kiváltás
Az illeték befizetését, illetve jogosultság esetén az illetékmentességről való döntést követően az okmánykiállítási hatósági díj megfizetése után a magyar rendszámot és forgalmi engedélyt a hatóság haladéktalanul kiadja.
Se időd, se kedved
a honosítással vesződni?
Kérj ajánlatot!
💫 …csak néhány kattintás… 💫